Sírversek, idézetek
SZÜLŐK SÍRJÁRA, SÍRKÖVÉRE:
-
Felejthetetlen emléketek szívünkben örökké él.
-
Nyugodjatok békében.
-
Emléketek megőrizzük.
-
Emlékük örökké élni fog.
-
Itt a Földön nagy szeretetben éltetek
Megpihenni e csendes helyre tértetek.
-
Béke poraikra.
-
Küzdelem és szenvedés volt az életünk
Legyen nyugodt, csendes pihenésünk.
-
Küzdelem volt életünk
Fogadd be lelkünk Ó mennyben Istenünk.
-
A jó szülőket feledni nem lehet
Míg élünk ide hív a szeretet.
-
Amíg éltek értünk küzdöttek
Amíg élünk nem feledjük tettüket.
-
Szívük nemes, kezük dolgos
Életük nehéz volt, álmuk legyen boldog.
HÁZASTÁRS SÍRJÁRA, SÍRKÖVÉRE:
-
Végtelenül szerettünk, soha el nem felejtünk.
-
Míg élek létezel nekem.
-
Te messze vagy, de hangod befonja álmom,
S szívemben nappal újra megtalálom.
-
Veled csodálatos és könnyű volt az élet.
-
Szereteted szívemben örökké élni fog.
-
Elcsitul a szív, mely értünk dobogott
Pihen a kéz, mely értünk dolgozott
Számunkra te soha nem leszel halott
Örökké élni fogsz, mint a csillagok.
Váci Mihály.
-
Születés, élet, halál,
Mind kiméretett nekem
S, hogy te mellettem voltál,
Egy világ volt így velem.
-
Még most is hallom hangodat,
Érzem kezed, hogy most is simogat.
-
Mint vadra a vadász ki lesben áll,
Úgy rabolt el tőlem orvul a halál.
-
Pihenj csendesen.
FIALON ELHUNYT SÍRJÁRA, SÍRKÖVÉRE:
-
Egy tragikus pillanat megölte szívedet,
Melyben nem volt más csak jóság és szeretet.
-
Némán állunk e sírhalom felett
Zokogva áldjuk emlékedet.
-
Elmentél életed legszebb korában
Itt hagytál bennünket bús árvaságban.
-
Egy tragikus pillanat ölte meg szívedet
Amely nem ismert mást csak a szeretetet.
-
Bánatunk végtelen, mert itt hagytál bennünket hirtelen.
-
Drága szép emléked örökké közöttünk él.
-
Nehéz e kő, de nehezebb a bánat Mely szívére borult az egész családnak.
-
Nem okozott nekünk csak egyszer bánatot
Elment fiatalon, fehéren
S fekete gyászt hagyott.
-
Miért szakított bimbót a halál Mikor hervadt virágot is talál…
-
Fiatal életed elvették tőlünk
De a lelked velünk marad.
-
Ó kegyetlen halál Miért vittél bimbót
Mikor hervadt rózsát is találsz.
GYERMEK SÍRJÁRA, SÍRKÖVÉRE:
-
Amíg szívünk dobog, emléked bennünk élni fog.
-
Bánatos szívünk fájdalomtól vérzik.
-
Csak az tudja mi az igazi fájdalom,
Kinek gyermekét fedi e sírhalom.
-
Távol vagyunk tőled gyönyörű virágunk
A Te két szép szemed álmunkban is látjuk.
Akkor is jólesik a mi árva szívünknek
Mert mi igazán szeretünk Téged.
-
Szemünkben látjuk arcodat
Fülünkben halljuk hangodat
Bennünk így maradsz meg örökre
Örökké szeretve.
-
Álmodj szépet gyermekem,
Álmodd tovább az életed.
Szenvedésünk véget ér,
Ha majd itt álmodunk veled.
-
Fehér galamb szállj a fiunk fejfájára
A fájó szívű szülők helyett,
Te vigyázz az ő álmára.
-
Kis szíved gyors lüktetése
Rövid kis életednek lett befejezése.
-
Bimbó voltál édes kis gyermekünk
Mikor a halál elrabolt tőlünk.
Angyal lettél ez az egy vigaszunk
Imádkozzál értünk, korán letört virágunk.
-
Ha majd a mi szívünk is megszűnik dobogni, Ide jövünk hozzád megpihenni.
ISTENBEN HÍVŐ EMBER SÍRJÁRA, SÍRKÖVÉRE:
-
Én vagyok a feltámadás és az élet,
Aki hisz énbennem, ha meghal is él.
-
Szívemet hozzád emelem, és benned bízom Uram.
-
Az Úr énnekem őrző pásztorom.
-
Mikor elfáradtam fájt nekem már minden,
A jó Isten átölelt, magához vett engem.
-
Sorsunk elválás, hitünk találkozás.
-
Ne csüggedj el, ha sújt fájdalom,
Jézusnál van vigasz és oltalom.
-
Mikor az erőm elhagyott
És a lelkem roskadozva vittem
Csendesen és váratlanul átkarolt az Isten.
-
Ha emlegettek köztetek leszek,
De fáj látnom könnyetek.
Ha rám gondoltok, mosolyogjatok,
Mert én már Istennél vagyok.
-
Istenünk kérünk, vedd helyettünk oltalmadba őt
Tárd ki kapudat, nyugodni vágyó lelke előtt.
Örök nyugalmat adj nekem jó atyám....
-
Boldogok, akiknek szívük tiszta:
Mert ők az Istent meglátják...
-
Az Úr énnekem őriző pásztorom.
HOSSZÚ BETEGSÉGBEN ELHUNYT SÍRJÁRA, SÍRKÖVÉRE
-
Annyira akartam élni,a betegséget legyőzni,
Búcsúztam volna tőletek, de erőm nem engedett,
Így búcsú nélkül szívetekben tovább élhetek.
-
Alszom mélyen zúgó lomb alatt,
Ó, ne zavarjátok meg édes álmomat.
Boruljatok a síromra csendesen,
Legyetek nyugodtan, már nem fáj semmi sem.
Csak az hal meg, akit elfelednek.
-
Egyetlen titka volt jóságos lelkednek:
Mosoly, hit és tiszta szeretet.
-
Olyan csend van itt nélküled, hogy szinte hallani,
Amit még utoljára akartál mondani.
Az Ő szíve megpihent a miénk vérzik,
A halál fájdalmát csak az élők érzik.
IDŐSKORBAN ELHUNYT SÍRJÁRA, SÍRKÖVÉRE:
-
Mint gyermek, aki pihenni vágyik
És el is jutott a nyugalmas ágyig.
-
Én már pihenek
Utamnak végére értem.
-
Elfáradtál az élet tengerén
Pihenj csendben a föld lágy ölén.
-
Megpihenni tértem éltem alkonyán.
EGYÉB SÍRFELiRATOK:
-
Csak az hal meg, akit elfelednek
Örökké él kit nagyon szeretnek.
-
Az nem hal meg, kit eltemetnek
Csak az hal meg kit elfelednek.
-
Ha ránézünk sírodnak kövére
Szorgalmas munkádnak e sír lett a bére.
-
S ha nevetek vagy ajkamon kel ének
Teszem, mivel egyetlen menedékem ez,
Hogy elrejtsem szavát a szenvedésnek.
-
Így múlnak el napjaim csendesen
Míg magadhoz nem ölelsz életem.
-
Sírva jöttünk e világra, sírás közt költözünk el...
-
Szeretetünk kísérjen.
-
A szeretet őrzi az emléket.
-
Nem elmentél, csak előre mentél.
|